A nevem Aine Pegeen és angyal vagyok. Az egyik legnemesebb család, a Garret csoport vezérének mostoha lánya. Nem emlékszem pontosan mikor is fogadtak örökbe, de nagyon kedvesek hozzám. Igaz a bátyám Ynyr, olykor túl büszke, de rendes és nagyon okos. Most itt ülök országunk egyik legcsodálatosabb kertjébe és kávét iszom. Ynyrnek makacs álla és jeges szeme van, mellyel most Rám néz. Megborzongok és mosolyogva figyelem mit szándékozik mondani. Kissé feszültnek tűnik.
-Aine. -Megköszörüli torkát.-Mivel betöltötted a tizennyolcadik esztendőt ideje férj után nézni. Nem gondolod? -Elkerekedett szemem láttán kissé haboz, de folytatja. -Tudom, hogy váratlan, de a mi családunkban idejekorán megtörténnek ezek az események. Lehet most félsz, de rendes mudit választunk melléd. -Mudi, a szó hallatán is összeszorul a torkom. Annyit tesz tiszta, más szavakkal nem a hét főbűnre született. Fülemben száguldó vér csak úgy zubog, alig értem mit mond a bátyám.
-Nem. -Egyszerre csak az ő jeges kék szemei kerekednek el. Szám elé kapom kezemet és szemeimet lesütöm. Lenge tavaszi ruhámat gyűrögetem kezeim között. Annyira szorítom, félek eltépem. Elfehéredett ujjaimat bámulom, majd lassan engedek a szorításon. Dadogva rákérdez újra.
-Parancsolsz? Nem értettem tisztán, mintha...
-Ne haragudj bátyám, hogy szavadba vágok, de jól értetted. Nem vagyok hajlandó szerelem nélkül férjhez menni. Tudom és értem, hogy ez nálunk a helyes, de nem vagyok hajlandó egyetlen olyan férfinak is odaadni magam, akit még csak kedvelni se kedvelek. Legyen az Mudi vagy Noxius, ha nem szeretem nem érdekel se Ő se az ajánlata. -Felháborodva feláll és én csak tovább iszom a kávémat, ráérősen előveszem a cigarettámat és meggyújtom. Ajkamhoz emelem és jólesően letüdőzöm, majd orromon kifújom. Ő csak bámul és visszafojtott agresszióval bámulja kezemet, tudom, hogy most még inkább gyűlöl. Legyen tiszta vagy bűnös, ha nem szeretem nem érdekel sem Ő sem semmi más.
-Ezt értsem úgy, hogy ha esetleg beleszeretsz egy Noxiusba, akkor elárulod akár a családunkat is?
-Ezt úgy érted, ahogy akarod testvérem. Egy biztos, nem megyek hozzá Grady család legkisebb és legmocskosabb fiához. -Lágyan elmosolyodom és megpaskolom ökölbe szorított kezét.
-Tudom, hogy rajtad is nagy a nyomás Ynyr, remélem tudod, hogy szívből szeretlek. Lehet úgy érzed ennyivel tartozok apánknak, de ez túl nagy kérés még apánktól is. Remélem nem veszed hűtlenségnek.
-Mi csak a legjobbat akarjuk neked Aine. -Szegénykém, hát nem tündéri az én bátyuskám? Vigyorogva bebököm. -Akkor is ezt mondtad, mikor Tiisszel összeverekedtetek. Mondván, hogy Tiis csak a bugyim érdekli, mikor szegénykém csak azt nézte meg, hogy nem-e dagadt be a csípés a lábamon.
-Ne is hozd fel azt a kis semmirekellőt. Nagyon jól tudod, hogy Ő egy Avarita leszármazott. Neked semmi közöd ne legyen hozzá. Főleg, hogy már ilyen nagy korban vagytok mindketten.
-Utálom, mikor ezt az ősrégi latin szavakat használod. Lehet Irigynek született, de nem tehet róla, ahogy egyik sem. Ha pedig megint szapulod őket süket fülekre találsz Ynyr.
-Ne védd őket Aine! Csak is miattuk vagyunk bajban, egyébként is Tiis csak egy szolga.
-Nem csak egy szolga, ő a legjobb barátom. Minden boldogságom neki és nektek köszönhetem. Ne akard, hogy ismét erről vitázzak veled, nagyon is jól tudod, hogy védeni fogom örökkön-örökké. Ha az ég ránk szakad, ha haragszol is Ő hozzám tartozik. Ha fekete a szárnya, ha hófehér, mint a tiéd, Ő akkor is az marad számomra, aki eddig. -Legjobb barátom, szerelmem, bűntársam. Ő a megváltásom, gondoltam magamban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése